Félegyházi Hirlap - Félegyházi Hiradó, 1922 (40. évfolyam, 1-54. szám)

1922-01-08 / 2. szám

▼itatták tőlünk s Kiskőröst állapították meg születése helyének, mi azonban ápoljuk azt a kiirthatatlan tudatot, mely városunk kö­zönségének köztudatában él s melyet maga a nagy költő is iratában megerősít, hogy igen is itt született s ez a város az ő szü­letésének helye. Vannak hiteles adatok már i, s a pert a két város között nem tartjuk még eldöntöttnek. Kutassunk fel minden emléket, minden adatot, mely e kérdésre vonatkozik, hisz még sok emlék, sok adat lappang s a hagyomány is élénken él. Ne engedjük ezeket elveszni, hanem gyűjtsük össze, hogy a százéves évfordulóra tekin­télyes anyagot hozhassunk össze jogunk bizonyítására. E sorokkal hívom föl mind­azokat, kik bármi adatnak birtokában van­nak, közöljék e lap Petőfi rovatában, le­gyen az akár szájhagyomány, akár írásos adat avagy emlék, ami e kérdésre vonat­kozik. E sorokban Petőfi családi leszárma­zásával foglalkozom. A Petőfi-család első ismert ősei Pet­­rovicz Tamás és Petrovicz János mészáros legények. A kettő közül Tamás a nagy költő nagyatyja, aki testvérével együtt a nyitramegyei Vágújhelyről került le 1770. körül a pestmegyei Aszódra. A 18-ik szá­zad ugyanis hazánk történelmében egyik legmozgalmasabb százada. Az alföldi ré­szeknek a török uralom alul való fölszaba­dulása után III. Károly és Mária Teréz ai alatt valósággal népvándorlás indult meg a néptelenül maradt alföldes részek bené­pesítésére. Északról a tótság rajzik lefelé egész Kalocsáig, délről a rácság nyomul föl Szabadkáig, nyugatról a németség lepi el Pest környékét és a temesi részeket. De részt kér magának a szinmagyarság is s ennek egyes fajai népesítik be a Kiskun­ságot, többek között városunkat is. Az alföld földesurai egyháziak úgy, mint világiak, szívesen telepítik birtokaikra a kevés igényű tótokat jobbágyul, úgyszin­tén a németet is, mert míg a magyar jobbágyról az volt a hit, hogy földesurának perlőtársa, a német jobbágyot pénzes zacs­kónak, a tót jobbágyot vajastöcsögnek tar­tották. A Podmaniczky bárói család aszódi birtokára valósággal csalogatta Bars-, Hont-, Nyitramegyék szerencsét kereső népét, hogy telepedjék meg Aszódon s ott próbáljon szerencsét. A csalogatásnak lett is ered­ménye. Több család rajzik le Aszódra, ezek között találjuk Petrovicz Tamás és János uramékat, mint mészáros legényeket, a Salkovics, Slezák, Hruz, Hudecz, Mikn­én, Voszjár és más családok. . . (Folytatjuk.) Önsegélyző egyesület. A mai időben, midőn csak úgy visz­­hangzik az egész Csonka Magyarország a sociális, népmentő jelszótól, de igazi nép­jóléti alkotást, egészséges eszmét nem igen látunk, egészen felüdítőleg hat az az egész­séges és életrevaló népjóléti eszme, melyet Gyökössy Lajos városunk széles rétegeiben ismert méhészünk vetett fel és társaival ki is dolgozott. Gyökössy eszméje nem más, mint egy hatalmas önsegélyző intézmény lé­tesítése. A világháborút követő általános gazdasági lerongyolódás közepett nem lá­tunk más segítő kezet, mely a társadalom két leromlott osztályán, a középosztályon és a munkásságon segítene, mint saját ma­guk segítségére való hatalmas tömörülést.« Az államtól nem várhatunk segítséget, hisz gazdasági élete majdnem hasonlít az agó­niához, a tehetősebb társadalmi osztályok — tisztelet egy pár kivételnek — hideg közönyöséggel nézik a fennti két osztály vergődését s ha itt-ott nyújtanak is segít­séget, az csak csep a nélkülözések ten­gerében. Nincs más útt, mint a segíts magadon, az Isten is megsegít elvnek a legszélesebb alapon való megvalósítása, tömöríteni mind­azokat, kik máshonnan nem várhatnak se­gítséget, csak maguktól. Ezt akarja elérni Gyökössy polgártársunk midőn a fennem­­lített két hatalmas társadalmi osztályt egy nagy önsegélyző egyesületbe akarja tömö­ríteni, mely intézmény kevés befizetés mel­lett tekintélyes segélyt nyújt a következő esetekben: születési segély, felsőbb isko­láztatási, kiházasítási, lakás­építési, vagyon­­mentési, rokkantsági, aggkori és halálozási segély. Ezen önsegélyezési intézmény kü­lönbözik minden más eddigelé alakult ha­sonló célú intézménytől, mert míg a más, ehez hasonló intézményeknél a tagok által összehordott milliók és milliárdok csak kis százalékban szolgálták a tagok érdekeit s a legnagyobb részben egyes egyének anyagi érdekeit szolgálták csak, ennél az intéz­ménynél a tagok szorgalmának gyümölcse az összehordandó milliók, mint a szorgal­mas méhek által összehordott méz, az ösz­­szehordó méheké marad, sőt jótékony célra is jut, de nem duzzasztja egyesek amúgy is duzzadó pénztárcáját. Ez a hatalmas arányúnak tervezett népjóléti intézmény nem szociális jelszó, mely az intézménybe tömörített tagok vál­­lain és kezével a politikai hatalom eléré­sére tör, mint azt nem egy hasonló alaku­lásnál láttuk már, hanem, amely igazi humánus tetteivel segíteni akar tagjain úgy, miként az államon. A születési segély­­lyel megszüntetni igyekszik az egyke rend­szert, csökkenteni akarja a rettentő gyer­mek halandóságát és enyhíteni a szülő anyák fájdalmát és nyomort. Az iskolázta­tási segély módot nyújt arra, hogy szegény családok tehetséges gyermekeiket hazai és külföldi felső iskolákban tovább tanittat­­tathassák s az igazi magyar tehetségeket kiműveljék. A házassági segéllyel a házas­ságra való ifjúságot serkenti a házasságra, melytől most pénztelensége miatt kénytelen tartózkodni, mert nem tud berendezkedni. A rokkantsági segéllyel gyámolítani akarja azokat, akik a balsors miatt munkaképte­lenek lettek, az aggkori segéllyel meg gond­talan öregséget akar biztosítani mindazok­nak, kik az élet nehéz küzdelmei között kifáradva munkaképtelenek lettek. Mindezek nemcsak a tagokra nézve jótétemények, hanem magára az államra, a társadalomra, városokra és községekre is kiszámíthatatlan erkölcsi és anyagi előnyökkel járnak ! Oly sokat csalódott már a keresztény magyar középosztály és munkásság veze­tőkben, irányokban, jelszavakban, hogy nem hajlandó többé sorsának intézését más kezekre bizni, hanem maga lesz annak irányítója. Maga veti meg boldogulásának fundamentumát s maga akarja részesíteni tagjait az egyesülés hatalmas eszméjének kölcsönös áldásaiban. Midőn részünkről a legnagyobb rokon­­szenvvel kisérjük a megindult mozgalmat, készséggel nyújtunk mi is segítő kezet, hogy az eszme mielőbb testet öltsön és az Önsegélyző egyesület megalakuljon. Egyik legközelebbi számunkban részletesen ismer­tetjük az Önsegélyző egyesület tervezetét. Dr. P. K. HÍREK. — A „Félegyházi Kaszinó“ évi rendes közgyűlését e hó 8-án, vasárnap délután 5 órakor tartja meg. — Emlékeztető. A Zrínyi Gárda női csoportja 8 án, vasárnap, délután 3 órakor tartja gyűlését a zárdában. — Előfizetési felhívás. Lapunkra, mely a mai számmal 40 ik évfolyamába lépett, új előfizetést nyitottunk. Előfizetni lehet egy évre 100 K-val, 4 évre 50 K-val, 14 évre 25 K-val. Előfizetőinket arra kér­jük, hogy előfizetéseiket megújítani szíves­kedjenek, nehogy a lap szétküldésében aka­dály legyen. — Halálozás. Pál Károly földbirtokos, életének 78 ik évében december hó 31-én elhunyt. Január 2 án temették nagy részvét mellett. Az elhunytat özvegye, gyermekei, unokái s kiterjedt rokonsága gyászolja. — Cserkészeink a laktanyában. A „Mi­kes Kelemen“ cserkészcsapat egy része e hó 3 án kiment a laktanyába, hogy ott megtekintse a konyhát és a tömegfőzés mesterségét. Almássy őrnagy ur szives ka­lauzolása és magyarázata mellett megnéz­ték a „gulyásagyu” szerkezetét is. Majd vitéz Rátvay Imre ezredes ur jött hozzájuk s megkóstoltatta velük a katonák ízletes főztjét, azután megmutatta a lovakat, ígérve, hogy egyszer a cserkészeket meglovagol­ta­. Végül a fürdőt nézték meg, melyet a fűtőanyag megtérítése árán a cserkészek is használhatnak. A szíves fogadtatás és az a hathatós támogatás, melyről vitéz Rátvay Imre ezredes úr biztosította a cserkészeket, nagy örömet és jótékony bizakodást váltott ki a fiuk körében. A csapat másik fele fi­án nézte meg egy ünnepi ebéd főzésének a menetét. — Nyugtázás. A Kath. Erzsébet Nő­egylet szegényei számára a karácsonyi ün­nepek alkalmával a már nyugtázottakon kívül beérkezés sorrendjében, a következők adományoztak : Szlávik Károlyné szalonna és liszt; Kovács Ferencné 200 doboz gyufa; Tarjányi Ágostonné élelmiszer; dr. Zámbó Gézáné élelem és 30 K; Artner Gyuláné füstölt hús és 100 K; özv. Bánhidy Gá­­borné 50 K ; Kanizsai Nagy Antalné éle­lem, liszt és 50 K ; Dósai Jenőné zsír, liszt és 50 K; Fazekas Szűcs Józsefné bab és liszt; dr. Táby Józsefné 150 K ; dr. Tóth Endréné 100 K; Dinnyés Józsefné 100 K; dr. Biró Lászlóné 100 K; Táby Lászlóné zsir, liszt és egy párna ; Gál Já­­nosné élelmiszer ; Dekker Jánosné 5 kg, liszt; Tarjányi Gáborné 5 kg, liszt; Kocsis Ferencné 1 drb kenyér; Novoszel Jánosné 100 K; N. N. 20 K; Mák Mihályné 40 K; Ónodi Ferencné 3 kg. szalonna; Sóhalmy Jánosné 5 kg. liszt; Dobos Istvánné 4 kg. zsir; Nagy Ferencné 5 kg. liszt és ruha­nemű ; özv. Kristóf Jánosné 200 K ; özv. Steibl Mihályné 100 K; Csudás Józsefné élelmiszer; Görőcs Farkasné 50 K ; Kalmár­kápolnai szt Antal-persely 200 K; Ótem­­­plom­i szt. Antal persely 2000 K; Ujtemplomi szt. Antal-persely 1000 K; Városi pénztár­ból 1000 K. A szépen összegyűlt adomá­nyokból sok szegény nyomorán enyhítettünk és kellemesebbé tettük részükre a kará­csonyi szent ünnepeket. A nemes szivü adakozóknak a szegények nevében ez után mond köszönetet a Kath. Erzsébet Nőegy­­let Elnöksége. — Uj év — uj ajándék. Az uj évben uj kedvezményt nyújt a „Magyarság“ elő­fizetőinek. Ingyenes jogi tanácsadó irodát nyitott. Válaszbélyeg beküldése esetén min­denkinek ingyen ad jogi tanácsot a kiadó­­hivatal Budapest, VII., Miksa utca 8, ahol a lap megrendelhető. Ingyen mutatvány­szám. Előfizetőknek számtalan kedvezmény és ajándék.­­ A kecskeméti jogakadémián a nu­merus clausus értelmében betölthető he­lyek közül az I. és II. évi tanfolyamon né­hány hely még üres; felvételi kérvények úgy e helyekre, mint az akadémián tar­tandó államszámviteltani tanfolyamra Ko­vács Andor dr. igazgatóhoz címzendők. A III. és IV. éven nincs létszámkorlátozás. Félévi díj 275 K. — A kiskunfélegyházi m. kir. posta- és távirda-altisztek múlt év december hó 26-án tartott műsorral egybekötött táncmulatsága alkalmával úgy a helybeli műkedvelői ze­nekarnak, mint az összes szereplőknek há­lás köszönetet mondok azért az odaadó közreműködéséért, mellyel műsorunk er­kölcsi értékét emelni szívesek voltak; há­lás köszönetet mondok mindazoknak, akik részint felülfizetésekkel, részint a székek és zongora stb. kölcsönadásával és a zon­gora felhangolásával hozzájárultak ahoz a szép anyagi sikerhez, mely sok sok postás árva és özvegy könnyeit szárítja fel. A kis­kunfélegyházi posta- és táv. altisztek egye­sülete nevében: Kovács Vince, posta- és táv. altiszt, egyesületi elnök. Felülfizettek: Dr. Horváth Zoltán, özv. Bene Istvánné 500—500 K, dr. Endre Zsigmond ker. főszolgabíró 300 K, Drexler Imre p. t. főfelügyelő 220 K, Tisztviselők szövetkezete, Egyesült Gőzmalom igazg., Félegyházi Takarékpénztár igazg., dr. Sal­­lay János nemzetgyül. képviselő, Kiss Jó­zsef temetk. váll. 200 —200 K, dr. Katona János áll. kép. igazg. 170 K, Zimány Béla, Ványi József, Holló Béla gazd., Móczár J.- FÉLEGYHÁZI HÍRLAP 1922. január 8. Legnemesebb anyagtokból készül a Pyram cipőkrém.

Next