Félegyházi Hírek, 1988 (1. évfolyam, 1-25. szám)
1988-11-08 / 22. szám
1988. november 8. Idősek napja Kunszálláson A kunszállási és a bugaci nyugdíjasklub közösen ünnepelte az idősek napját a Kunszállási Általános Iskola szép új tornatermében. A két község klubvezetői és Vb-titkárai kölcsönösen köszöntötték egymást. Tóth Istvánné igazgató szavaiból kiderült, hogy a két klub között szoros kapcsolat alakult ki, s a bugaciak egy korábbi látogatást viszonoztak. A napi gazdag program után került sor az esti befejező vidám műsorra, ahol a Félegyházi Lenin Tsz. népdalköre adott közel egyórás műsort, melyet finom vacsora és utána közös dalolás, tánc követett. Az idős emberek a dalolás és tánc közben elfelejtették gondjaikat, s ha rövid időre is igazán jól érezhették magukat. Sokan hoztak a vacsorához maguk sütötte süteményeket, s a finom falatok bőven adtak lehetőséget tapasztalatcserére, baráti beszélgetésre, a régi idők, a fiatalság felidézésére. A Kiskunfélegyházi Lenin Mg. Tsz. Népdalkörének szereplői. (Kép és szöveg Némedi László) Az „Idősek hónapja” központi ünnepségén A Városi Tanács Egyesített Szociális Intézménye Nádasdy utcai I. sz. osztályán rendezték meg az Idősek Hónapja központi ünnepségét, a város vezetőinek jelenlétében. Szécsányi Istvánné, az intézet igazgatója köszöntötte az ünnepeiteket és ünneplőket, köztük az intézet legidősebb lakóját, a 102 éves Aulich Imréné Mária nénit, valamint a többi osztály legidősebb lakóit és képviselőit. Terjék Istvánné, a városi pártbizottság titkára, ünnepi beszédében szívből jövő, meleg szavakkal köszönte meg a jelenlévő és a város különböző területein élő idős embereknek az évtizedeken át végzett dolgos, példamutató helytállást és kívánt nekik békés, boldog, nyugalmas életet, jó egészséget. A Varga Jenő Közgazdasági Szakközépiskola tanulói kedves műsorszámokkal szórakoztatták az idős embereket, a Holló László Képzőművészeti Kör vezetője, Terescsényi Endre — meglepetésként — két művészjelölt, Mindszenti Lászlóné és Keserű László képeit adta át az intézmény vezetőjének, hogy azokkal is derűsebbé, otthonosabbá tegyék az idős korukban ide jutott lakók életét. t. m. Az otthon legidősebb lakója, a 102 éves Aulich Imréné Sztrika Mária. ,T. M. felvétele) J ÜRNHÁZ! HÍREK Szüreti bál, vagy valami más A napokban kedves meglepetésről szereztem tudomást akkor, amikor meghallottam, hogy a kiskunfélegyházi szociális otthon lakói részére szüreti bálát rendeznek. Kíváncsi voltam, milyen is lehet egy szüreti bál, melyre a szociális gondozottakat meghívják. A meghívások azok részére is szóltak, akik nem az otthon lakói, de az otthon dolgozói gondoskodnak róluk. Örömmel tapasztaltam, hogy a mozgáskorlátozás sem volt akadálya annak, hogy valaki megjelenjen és jól érezze magát. A hangulatosan feldíszített társalgóban gyülekezett a „báli társaság”. A régi hagyományokhoz hasonlóan felfüggesztett szőlő, csokoládé, zsákbamacska lógott a mennyezet felől. Az öreg bálozók türelmesen várták a műsor megkezdését. Előtte az udvaron főzőversenyt rendeztek. Keserű István bácsi sertéspörköltet főzött bográcsban, Fekete Lászlóné finom levest készített. A bírálók egyhangúlag azt állapították meg, hogy mindkét versenyző remekelt. A kóstolás közben felsorakoztak az udvaron a „csősz legények, csősz lányok”, akik az othon dolgozói és ápoltjai voltak. Hangos énekszóval bevonultak az összegyűlt bálozók közé és vidám hangulatot teremtve szórakoztatták a jelenlévőket. Az ünnepség során az ápolók biztatására lehetett „lopni” a kiaggatott ajándékok közül. Sajnos, sokan székeikről fel sem bírtak állni, ezért a mindenben segítőkész ápolók „loptak” helyettük, és átadták a szerzeményt a gondozottaknak. Akit a csőszök tettenértek a lopáson, annak záloggal kellett bűnhődnie. A zálog pedig mi lehetett volna más, mint egy újabb nóta. A délután fénypontjaként megjelent a Lenin Mg. Tsz asszonykórusa és citerazenekara. Ágó Józsi bácsi a lelkes énekes városunk díszpolgára, és az együttes tagjai már megérkezésükkor ismerősöket üdvözöltek. Az asszonykórus és citerazenekar műsorával egyidejűleg hangzott fel az ének a jelenlévők ajkáról is. A szüreti bál befejezése után az otthon dolgozói segítettek a „bálozók” hazajutásában. A szociális otthon gondozói azon igyekeztek, hogy az öregség hétköznapjaiba egy kis vidámságot, egy kis örömet vigyenek. Feledtessék a magányosságot, az egyedüllét nehéz óráit. Kívánjuk nekik, hogy a jövőben is hasonló módon gondoskodjanak öregeinkről, mert az amit tesznek, nemcsak munka, hanem hivatásszeretet is. Kép és szöveg: Iványi Imre HONISMERETI MOZAIK Petőfi iskolái A félegyháziak hagyományrendszerében Petőfit tisztelni és szeretni egyet jelent a félegyházinak lenni örökszép lényegi megnyilvánulásával. A ki vagyok és hová tartozom kérdéseiben kifejezi a szülőföld szeretetét, az összetartozás alkotó cselekedetekre késztető emberi értékeit. A munkás mindennapok forgatagában születő újabb Petőfi emlékek, emlékjelek nemcsak a nagy költő tiszteletének művészi ihletésű felhívói, hanem emberi határokat átlépő közösségi kapcsolatok maradandó eszközei is. Örömmel tudatom városunk Petőfit tisztelő nagy közösségével, hogy a PETŐFI SÁNDOR TÁRSASÁG és a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete Kiskőrösi Csoportjának gondozásában elkészült a „PETŐFI ÚTJA” emlékérem — sorozatban ezüst és bronz kivitelben „PETŐFI ISKOLÁI” témájú érem. A 42,5 mm-es átmérőjű tetszetős kisplasztikát Lapis András szobrászművész tervezte nagy műgonddal és művészi ihlettel. Az érem avatott kezű kivitelezője Szabó Géza szegedi ötvösmester. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus a művészi alkotás sokszorosítását engedélyezte. Terjesztője a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének Kiskőrösi Csoportja. Az emlékérem előlapján a PETŐFI ISKOLÁI felirat alatt térképes útvonal megjelöléssel Kiskunfélegyháza, Kecskemét 1828., Szabadszállás, Dunaföldvár, Sárszentlőrinc, Pest, Aszód, Selmec, Pápa helységek neveit láthatjuk. Az előlap jobb oldalát Petőfi Sándor arcképe díszíti. Az érem hátlapján a művész — a félegyháziak számára oly kedves — Szülőföldemen című örökbecsű Petőfi-költemény részletét idézi: • • • „Úgymentem elinnen, mint a kis gyermek, És mint meglett ember úgy jöttem tmeg. Hej azóta húsz esztendő telt el Megrakodva búval és örömmel... Húsz esztendő... az idő hogy lejár! »Cserebogár, sárga cserebogár...” (Félegyháza) A költő kézírásos versrészletét a jószeműek is főként csak nagyítóval olvashatják, de az alkotás különlegességét ez a művészi megoldás még inkább növeli. A félegyháziak emlékezete és hagyományai szerint a kisgyermek Petőfi, mint evangélikus vallású személyiség 1828-ban Félegyházán a katolikus iskolában kezdte meg iskolai tanulmányait. Benevolus auditorként, vagyis önkéntes hallgatóként járt a szomszédságunkban lévő iskolába, így osztályzatot nem kaphatott. Ennek az előiskolának lett hivatalos folytatója 1828. május 10-étől a kecskeméti evangélikus iskola. A Petőfi-érem létrejöttének, mint az elevenen élő Petőfi-kultusz megnyilvánulásának és szép eszközének, őszintén örülünk. Érdeklődéssel és felfokozott kíváncsisággal várjuk az éremsorozat további két darabjának még erre az évre ígért megjelenését. Fekete János (Kis László felvételei) 3. oldal Gyümölcsfáink védelme betakarítás után Házikerti gyümölcsöseink növényvédelmét, szüret után hanyagoljuk el legjobban. A nyári érésű gyümölcsfáink védelméről szüret után könnyen elfeledkezünk, a kajszit és őszibarackot július-augusztustól, a cseresznyét, megygyet még korábban, májustól nem permetezzük, tehát növényvédelmükről nem gondoskodunk kellően. Az őszi érésű gyümölcsfákon fennmaradó kevés mennyiségű gyümölcs szintén gátolja a védekezést, ősszel a lombhullás előtt, alatt, vagy utána való védekezéssel a következő évi növényvédelem hatékonyságát alapozzuk meg, a kórokozók és kártevők pusztításával, illetve számuk gyérítésével. Az egészséges lombozatot ne csak a szüretig védjük, hanem a természetes lombhullásig. Miért van erre szükség? Mert a lombozat biztosítja a világkezdemények további fejlődését, biztosítja a tartalék tápanyagok raktározását, fokozza a fagyállóságot, és biztosabbá teszi a tavaszi erőteljesebb fakadást, a virágzást és a fajtára jellemző lombozat mielőbbi kialakulását. A gyümölcsfa törzsét körülvevő kéregállomány alatt, a fennmaradó levelek és gyümölcsmúmiák, rendkívül kedvező körülményt biztosítanak a rovar és egyéb kórokozók átteleléséhez. A gyümölcsök szedésekor az ágakon keletkező repedések, hasadások szinte utat nyitnak a kórokozók behatolásának, és az őszi párás-ködös csapadékos időjárás ezeken a sebfelületeken rákosodást, vesszőpusztulást stb. okozhat, de utat nyithat a sebparaziták behatolásának is. Célunk, hogy a jövő, illetve a következő években is egészséges hő termő gyümölcsfáink legyenek. Ennek érdekében a következőket kell tenni: 1. Lombozat megőrzése a természetes lombhullásig. 2. Gyümölcs szedésekor ügyeljünk az ágak megóvására, kerüljük a repedések, letörések által okozott fasebek létrejöttét. 3. Természetes lomblehullás után a fákon maradó gyümölcsmúmiákat és a leveleken helyet foglaló úgynevezett hernyófészkeket a lehullott és fertőzött levélzettel együtt semmisítsük meg. 4. Végezzük el a szükséges őszi tisztogatást és permetezést. Erre a legalkalmasabb az úgynevezett Novenda nevű vegyszer, melyet lemosásszerűen alkalmazzunk. Almatermésűeknél (alma, körte, birs) 2%-os töménységű, csonthéjasoknál (cseresznye, meggy, őszibarack, szilva (1,5%-os töménységű, bogyós gyümölcsöknél (málna, szamóca, ribizke, köszméte (1,5%-os töménységű permetlével lemosásszerűen permetezzünk. Az említett Novenda nevű vegyszer a növényvédőszer boltokban beszerezhető illetve szükség szerint más növényvédőszerrel is helyettesíthető. Ezt az eladók javaslata alapján válasszák ki. Dióhéjban ennyiben kívántam összefoglalni a gyümölcsösök télre való felkészítését. Remélem ezzel is segítettem a kistermelők eredményesebb gyümölcstermelését. Minden kistermelőnek jó gyümölcstermelést kívánok. Gulyás János